Kórós az 1790-es éveket megelőzően egy fából épült templommal rendelkezett, azonban a II. József uralkodása alatti időszak kedvező vallásügyi változásait kihasználva, kőtemplom építésére kértek engedélyt a helyiek, amit meg is kaptak. Az első templomrész (a mainak a fele) 1791-1798-ig épül. Kezdetben nem rendelkezett az utcára néző bejárattal és toronnyal sem, amely megépítése végül a legnehezebb munkafázist jelentette. 1799-re kerül bele a 3 magyar öntésű bronzharang.

Az akkoriban a térségre és főként Kórós településre jellemző viszonylagos fejlődés (fokos folyóművelés, a halászat és mezőgazdasági termelés okán) a népesség gyarapodott és a templom szűkösnek bizonyult a hívek számára. Az 1791-es 220 fő körüli lakosságszám 1834.évre közel 650 főre duzzadt.

1834-ben kezdődtek a bővítési munkálatok Kontra János – első kórósi – lelkész vezetésével melyek egy része még ebben az évben, mások, mint például az új rész festett fakazettái 1835-re készültek el és került a hívek mindennapi használatában. Ezen utóbbi dátumot őrzi a karzat felirata, míg az úgynevezett „királykazetta” a mennyezet közepén elhelyezve az építkezés kezdő dátumát örökíti meg. 1834 azért is nevezetes dátum helyben, mert ekkor születik meg -a későbbiekben fényes sikereket és nagy fejlődést elérő – Kórósi Református Gyülekezet, mint önálló lelkésszel és presbitériummal működő egyházi egység. A lelkész Kontra János fogadására épül 1834. esztendőre a templommal szemben található lelkészlak, 14 szobával, fürdővel, pincével, nagy konyhával és gazdasági épületekkel. Megkezdődik a helyi iskola működése is, mely 2002- ben ér véget…

A festett mennyezetre, valamint a pad mellvértekre jellemző a gazdag színvilággal ábrázolt növényi ornamentika, néhány helyen jellegzetes református jelképekkel (Kálvin csillag, kelyhek, galambpárok, szívkazetták, korsó) mozgalmasabbá téve a templom belsejét. Az alapszínek a fehér, a bordó, a kék és sötétkék.

A déli szárny (a korábban készült, 1793-ban átadott) festő és asztalos mestereinek kilétéről nincs pontos információnk, az északi részről annyi bizonyosan elmondható, hogy vizsgálatok alapján nagyon hasonló a kovácshidai templomban is látható mellvédek beosztásával, motívumaival, ami Gyarmati János vajszlói mester kórósi munkálkodására is enged következtetni (a kovácshidai templom hasonló famunkáin bizonyosan ő dolgozott).

1862-ben az időközben eladott harangok helyett acélharangokat vesznek Bochumban, e 3 harang szolgál az óta is a kórósi templomtoronyban. A templom körüli kert maihoz hasonló formája 1896-ban épül államsegélyből (1896-os millennium jegyében országszerte folynak ezeréves múltunk emlékét felelevenítő és dicsőítő építkezések), 1927-ben a kertet és a templomot védelemből kerítéssel veszik körül, amely ma is eredeti formájában látható, azon csak kisebb javításokat-állagmegóvási munkálatokat végeztek.

Kettő évvel később pedig helyet kap a templomban a fehér márványból készült úr asztala.

A második világháborúval és az utána következő szocializmussal viharos időszak következik a magyar keresztényég számára, melyet a kórósi egyházközség sem vészel át sebek nélkül. Birtokait 5.000 forint jelképes – valójában mélyen megalázó áron – fel (kell) ajánlja az állam számárra megvételre, a hívek nagy része elhagyja a falut a kulákosítás hatásainak köszönhetően. A helyi egyház emberi és pénzügyi alapjai megsemmisülnek, a templom lassan magára marad. Pozitív esemény azonban, hogy az 1952-es évtől kezdődően napirendre kerül a templom műemlékké nyilvánítása, melynek betetőzése az 1971 és 1979 es időszak, amikor is a templom teljes felújítása, illetve a festett kazetták restaurálása több éves folyamat részeként elkészül.

2011 és 2016. évek között Tiffán Zsolt Országgyűlési képviselő úr karolta fel a templomot és egy a környék más kegyhelyeit is érintő – Magyarország Kormánya által indított – mintaprogram eredményeként előbb a teljes tetőszerkezet és hájazat, majd a későbbiekben a beltér és a külső falazatok, torony külső is megújításra került, részbeni restaurálás mellett, mely a kazetták és festett részek konzerválását is jelentette. A munkálatok nem értek véget teljességben, a torony belső felújítása, valamint a déli oldal kazettáinak restaurátori munkája még hátravan.

Az országos műemléki védettségű templom napjainkban a nyári hónapokban ad otthont istentiszteletnek, jelentősen megfogyatkozott hívői számmal, viszont annál több látogatóval.

Ha az Ormánságban jár, keresse fel annak minden nevezetességét, köztük a templomokat, melynek sorában a kórósi református templom a festett famennyezetű kazettás templomépítészet egyik legszebb darabja, múló és jelen korunkban oly gyakran feledésbe merülő magyar népművészetünk egyik utolsó bástyája.

Irodalom:

• Zentai Tünde , Kórós, A Dél-Dunántúl festett templomai, 2007
• Kovács János lelkész feljegyzései

Látogatásra időpont egyeztetés

• Lelkész: Fodor Ákos
  +36/73/ 485-147
• Gotthár László (munkaidőn kívül és hétvégén)
  06-30/399-4486
• Gotthár Lászlóné   06-20/985-7803