Kórós története

A falu története időrendben

1. Őskor

   Már az őskorban is lakott hely

   Kórós történetileg az őskortól lakott település: erre utaló leletek a Palajpusztán végzett ásatásokon is előkerültek.

2. 1341

   „Villa Korus”

   A falu nevét a Zalai oklevéltár adatai szerint egy 1341-es oklevél említi először, Villa Korus néven.

3. 1444 és 1478

   A siklósi vár birtoka

   1444-ben a pozsonyi káptalan egyik oklevele Poss Karos néven, 1478-ban egy újabb oklevél Koros néven említi. Ekkor a siklósi várhoz tartozott, és valószínűleg a vár jobbágyai lakták.

4. 1543 után

   A török idők

   Siklós várának török kézre kerülése után a falu kettős adóztatás alá került. Valószínűleg nem néptelenedett el teljesen, de lakossága jelentősen visszaesett: volt idő, amikor csak néhány család lakta.

5. 18. század

   Halászat és gazdálkodás

   Az oszmán uralom után a népesség visszatért a mezőgazdasághoz és a fokokban folyó halgazdálkodáshoz. Adatok szerint Kórósról Pestre vitték a „csíkot” eladni, és az összeírások alapján a falu a környékhez képest is jelentős adót fizetett.

6. 1790-es évek

   Felépül a kőtemplom

   II. József türelmi rendelete után a kórósiak a korábbi fatemplom helyett kőtemplom építésére kaptak engedélyt. Az első templomrész 1791 és 1798 között épült, eredetileg utcára néző bejárat és torony nélkül; 1799-re három magyar öntésű bronzharang került bele.

7. 1834–1835

   Bővítés és önálló gyülekezet

   A lakosság a templomépítés óta közel 220-ról mintegy 650 főre nőtt, ezért Kontra János — az első kórósi lelkész — vezetésével bővítették a templomot; az új rész festett fakazettái 1835-re készültek el. 1834-ben lett önálló a Kórósi Református Gyülekezet, és felépült a lelkészlak is.

8. 1848–1849

   A szabadságharcban

   A fennmaradt adatok szerint több kórósi lakos is részt vett a forradalomban és szabadságharcban, a Mészáros Albert vezette szabadcsapatban.

9. 19. század

   Folyószabályozás, új földek

   A folyamszabályozások visszavetették az Ormánság halgazdálkodását. A lakosság a növénytermesztésre és az állattenyésztésre tért át, amit a lecsapolások után keletkezett mezők és a kivágott erdők helyén nyert új földek könnyítettek meg.

10. 1920-as évekig

    A legnépesebb évtizedek

    Egyes források szerint a millennium után a falu népessége egészen az 1920-as évekig meghaladta az 1000 főt, Palajpusztán kúria épült. A két világháború hősi halottainak emlékét ma is kopjafa őrzi a templomkertben.

11. 20. század

    Az egyke és 1949

    Az Ormánságban is terjedő egykézés — hogy a családok csak egy gyermeket vállaltak, hogy a birtok ne aprózódjon — fogyásnak indította a népességet. Az 1949-es szocialista átalakítások az egyházi földeket, a nagybirtokokat és a nagy parasztgazdaságokat nagyrészt állami kézbe vették; a lakosság 200–300 fő közé esett, Palajpuszta és Almás elnéptelenedett.

12. 1971–1979

    Műemlék lesz a templom

    Az 1952-től napirenden lévő műemlékké nyilvánítás betetőzéseként ezekben az években elkészült a templom teljes felújítása és a festett kazetták restaurálása.

13. A rendszerváltás után

    Nehéz évek

    A termelőszövetkezetek megszűnése nagy munkanélküliséget hozott a térségben. A helyi iskola 2002-ben megszűnt, a gyerekek nagy része azóta a 15 km-re lévő Vajszlóra jár óvodába és iskolába.

14. Napjainkban

    Fejlődő kis falu

    2011 és 2016 között megújult a templom teteje, belső tere és külső falai; 2014 novembere óta az önkormányzat kisállat-menhelyet tart fenn. Az elmúlt években új falubusz, felújított orvosi rendelő, új kultúrház, fitneszterem és sportpark, valamint megújult utak szolgálják a lakókat.