Kórós
Kórós, egy ormánsági falu
Baranya megye déli részén, a Dráva menti Ormánságban fekszik. Kicsi falu, hosszú emlékezettel, és egy templommal, amelyért messziről is érdemes eljönni.
Röviden
Kórós néhány adatban
Egy oklevél „Villa Korus” néven említi a falut.
A Dráva menti, egykor vizenyős, ligetes vidék.
A megye déli részén, Pécstől délnyugatra.
Országos védelem alatt, festett kazettás mennyezettel.
Az önkormányzat 2025. novemberi adata.
Az önkormányzat által fenntartott kisállat-menhely.
Elhelyezkedés
Hol fekszik Kórós?
A falu az Ormánságban, a Dráva közelében fekszik, Baranya megye déli részén. A vidék sík, ligetes, régen vizenyős, lápos terület volt. A település neve is erre utalhat: a kóró a mocsári, magas szárú növényzet régi neve.
A legközelebbi nagyobb település a közeli Vajszló, ahová a kórósi iskolás gyerekek is járnak. A megyeszékhely, Pécs autóval könnyen elérhető, a pontos útvonalat az útvonaltervező adja meg.
Aki tömegközlekedéssel érkezik, a helyközi buszjáratokat az országos menetrendben találja.
Helyi identitás
Ami összetartja a falut
Egy kis faluban mindenki ismer mindenkit. Ez teher is lehet, de nálunk inkább erő: ha kell, segítünk egymásnak.
-
A templom
A festett kazettás mennyezetű református templom országos műemlék, a falu legértékesebb öröksége. Előzetes egyeztetéssel szívesen megmutatjuk a látogatóknak.
-
Ormánsági örökség
A templom mellett 26 helyi védelemre javasolt lakóház őrzi az ormánsági építészetet (építészeti értékvizsgálat, 2001).
-
Közös ünnepek
Karácsonyi szeretetvendégség, Viszontlátás Napja, május 1-jei főzőverseny és közös kulturális kirándulások.
-
Gondoskodás
A falugondnoki szolgálat viszi orvoshoz, boltba az időseket, a Remény Állatotthon pedig 2014 óta ad menedéket a bajba jutott állatoknak.
Érdekességek
Amit kevesen tudnak Kórósról
-
Egy mennyezet, két korszak
A templom mennyezetének déli része az 1790-es évekből való, készítőit nem ismerjük. Az északi rész a bővítéskor, 1834–1835-ben készült, festését feltehetően a vajszlói Gyarmati János végezte.
A két rész díszítése hasonló, mégis eltér egymástól. Aki tudja, hol nézze, meg is látja a különbséget.
-
Honnan kapta a nevét?
Valószínűleg a „kóró” szóból, ami a mocsaras vidék magas szárú növényzetére utal. A régi iratokban Koros, Kórós, Kóros és Kőrös alakban is előfordul.
-
Két eltűnt településrész
Palajpuszta és Almás egykor Kóróshoz tartozott. A 20. század közepén mindkettő elnéptelenedett. Palajpusztán őskori leletek is előkerültek.
-
Harangok, kétszer
A templom 1799-ben kapta első három harangját. 1862-ben új harangok érkeztek, a németországi Bochumból.
-
Menhely egy kis faluban
Kevés kistelepülés tart fenn saját kisállat-menhelyet. Kórós 2014 novembere óta igen: a Remény Állatotthon kutyáknak és macskáknak keres gazdát.
Tovább Kórósról
Ismerje meg közelebbről
A falu múltja idővonalon, a templom részletesen, és képek az ünnepekről.